[Ene után indultam és kicsit örültem is neki hisz így az edzésben nem csak a futást tudtam belevinni.]

-Na és Ene elárulod hogy mi dolgod van ilyen málhával a hegy tetején?

[Kérdeztem érdeklődve]

[Figyeltem, ahogy felveszi a táskát, és egy kis bűntudatot éreztem, hogy vele cipeltetem, de hát ő ajánlotta fel.. Szóval...] Tényleg köszi. Erre lesz [mondtam, majd elindultam előre az egyik hegytető felé]

(*VALÓBAN NEM VOLT KÖNNYŰ BOCSI)

-Örvendek Ene.

[A kézfogás után a zsákot megragadtam és felemeltem. Valóban nem volt nehéz ezért csak szájával felfelé állítottam. Kicsit gondolkoztam de úgy döntöttem mégsem használok varázslatott mivel elég sötét volt hogy a minimális fény is látható legyen. Ene táskályát a hátamra vettem majd a levegőt kifujtam.]

-Indulhatunk is.

[Néztem Enere kedvesen.]

-Mutasd az irányt. 

Köszi [mondtam, miközben megfogtam a kezét, és feltápászkodtam a földröl] Én Takane Enomoto vagyok, de szólíts csak Ene-nek [mutatkoztam be]

-A holmimat rajtam kívül nem találja meg senki úgyhogy segítek!

[Nyújtottam kezemet segítségem bele egyezése gyanánt.]

-Egyébként Ashlin vagyok de neked csak Ash mert cuki vagy azokkal a coffokal.

[Kacsintottam rá mosolyogva.]

Hát... [Nézek a zsákra] Tényleg elég nehéz... Szóval ha tényleg ráérsz, elfogadnám a segítségedet [ülök fel mosolyogva]

-Mikor elkezdtem akkor még ép hogy csak sötétedett.

[Mondtam mosolyogva majd a cuccát figyeltem.]

-Kell segítség?

[Kérdeztem érdeklődve.]

Felfele tartok a hegytetőre [mutatok abba az irányba] Van ott egy kis dolgom, csak menet közben elfáradtam, és most pihenek [magyarázom] És te? Nincs kicsit késő a futáshoz?

[Meg könnyebülve vettem a levegőt és a zenét le állítottam. A telefonom fényével világítottam.]

-Igen. De mond mit keresel it a semmi közepén ráadásúl sötétben és egyedül?

[Kérdeztem érdeklődve de furcsálva.]

[Eléggé lefoglalt az, hogy végre rendesen kapjak levegőt, így egészen addig nem vettem észre az erre futó lányt, amíg az gyakorlatilag át nem esett rajtam] Aucs... [Mondtam, de szerencsére nem fájt nagyon] Igen, köszi, jól vagyok. Kitehettem volna valami vigyázz táblát, vagy hasonlót... Te megvagy? [Kérdeztem továbbra is a földön fekve]

[A fülessel a fülemben futottam egy jó pár métert és a zenében elmerültem mikor valami pohában megbotlottam és kiterültem a fülemből a fülest kihúztam majd a telefonom fényét használtam feltérdeltem és megnéztem milyen állatban botlottam meg. Eléggé meg lepődtem mikor észre vettem hogy a lány fekszik a földön.]

-Neharagudj nem vettelek észre.

[Gugoltam le hozzá.]

-Ugye azért jolvagy?

[A hegyekben haladok felfelé a hátamon egy méretes hátizsákkal, ami igencsak nehéz. Mivel nagyon elfáradtam már, egy füves területen egyszerűen csak ledobom a táskát, és elfekszem a fűben] Többet kellene mozognom... [Nyöszörgök, miközben próbálok levegőt venni]

[Egy táskával érkeztem meg amiben egy két kulacs víz meg pár szendvics volt. A hegyekben egy bokor mögé elrejtettem, hogy aki erre jár ne vigye el. A telefonomat az oldalomonlévő toktatróba raktam majd elindítottam egy zenét és fülessel a fülembe futni indultam. A varázslatok használatához nem csak az elmét hanem a fizikai tetstett is edzeni kellet ezért egy kis futást terveztem be mostanra, és a sötétben pedig az érzékeimre kellet hagyatkoznom, hogy ne bukjak fel. De a fülemet kiiktatva csak a szememre és az úgymond hatodik érzékre hagyatkozhattam futás közben.*

asd

fgsdfgsdf

asd

Asd

Szia [köszönök el]

Viszont én most megyek. További szép estét! [Köszönök el, majd hazamegyek]