Nem nagyon ettem ma, és... eléggé kidolgoztam magam [mondta végül, hiszen két hullát is el kellett ásnia egy alkalommal, elvégre nem szép dolog szétszakítani a párokat. Legalábbis Jack így vélekedett a dologról, Rana meg sosem mond ellent neki.] De szerintem neked egy szavad sem lehet... [nézi a pizzahalmot] (Szerintem sem találkoztak)

[Habár ő sem van elragadtatva az ötlettől, hogy egy emberlány társaságában kell eltöltenie a vacsoráját, de muszáj visszafognia az antiszociális énjét.] Ne haragudj, hogy közbeszólok, de... te képes vagy mindezt megenni...? [ Nézett fel semlegesen.Próbált a legkevesebbet szólni, de némileg szemetszúrt nála, hogy mekkora adag ételeket eszik látszólag külsőre törékeny alkata ellenére. Habár, nem vetette el még fejben, hogy nem ember az illető. Mindeközben ő is készhez kapta az 5, azaz Öt doboz pizzáját, viszont nála meg is lehet érteni, hiszen sárkányról van szó. Egy sárkányról, aki pizzát eszik, holott egyáltalán nem érez sem éhséget, sem ízeket.]  (Amúgy ugye még nem találkoztak ezelőtt? Csakmert akkor még egy ideig gondolom antiszocak lesznek egymással. xd)

[Felnéz a hozzászólóra, mire Jack ingerülten felmordul valamiért a fejében] Persze! [mondja műmosollyal az arcán]

[Bejön az ajtón, rendel, majd megpillantva egy szabad helyet odasétál a bőrkabatos hölgyhöz.] Elnézést.. [Szólaltam meg halk hangnemben.] Szabad ez a hely? [Mérte fel a kisasszony arcát mindeközben.]

[Bejön, majd vesz egy nagy adag sülkrumplit, és egy méretesebb hamburgert, és leül egy asztalhoz enni]

Szia, jóéjt! [távozom én is]

Hát akkor most már megnyugodthatsz [mosolygok] Viszont most mennem kell. Szia! [Köszönök el, majd hazamegyek]

Nem, de attól még ez a történet egy kényes téma... [mondja, mivel túlzottan a hatás alatt van még]

Ugyan, gondoltad valaha is, hogy képes lennék hátbaszúrni téged?

[Megkönnyebbülten sóhajt] Örülök, hogy túl vagyunk ezen....

Hát én sem úgy ismerem magam...

Mondhatni igen, de nem hiszem, hogy te ártanál nekem...

Hát ez a veszély igazából téged fenyeget, nem? Elvégre te szolgálod a Sötét Oldalt...

[bólogat] Olyan nagy lett a hatalma, hogy már csak attól kellett félnie, hogy elveszíti… ami végül persze meg is történt. Az lett a veszte, hogy minden tudását átadta a tanítványának. A tanítványa pedig meggyilkolta őt álmában. Bizarr sors. Mindenkit meg tudott menteni a haláltól, éppen csak önmagát nem.

Akkor az a tanulsága a sztorinak, hogy a sötét oldal veszélyes...? [Kérdezem, mivel nem igazán értem a dolgot]

Az Erő sötét oldala olyan képességek birtokába juttat, amik egyesek szerint természetellenesek.

Váó... [Hallgatom érdeklődve] Nagy arc lehetett az öreg.

Sejtettem. A Jedik nem mesélik ezt a történetet. Ez egy Sith legenda. Darth Plagueis, a Sith egyik sötét Nagyura volt. Akkora tudással és hatalommal bírt, hogy az Erő segítségével rá tudta venni a midi-chlorianokat, hogy teremtsenek életet. Olyan behatóan ismerte a sötét oldalt, hogy ha akart, képes volt akár visszahozni embereket a halálból.

Nem, nem hallottam... Hogy?

Mondd, hallottad, hogyan járt a nagy Darth Plaguies, a Bölcs?