Honnan veszed ilyen biztosra hogy nincs valóság alapja?

El sem hiszem, hogy kitalált meséken paráztok.

[Hirtelen köpnyi nyelni nemtudtam és kikerekedett szemel néztem Renre.]

Humbug

[Felkeltem és amit levettem könyveket azokat vissza kezdtem pakolni.]

-Nem olyan egyszerű mint aminek látszik. Ha emlékszik rád, akkor arra is emlékszik, hogy ki volt, és honnan jött. Így nem kell kutatni az után, hogy mik az eshetőségek következményei. Nemtudtam, hogy felfog-e ébredni, emlékezni fog-e valamire vagy hogy ő kicsoda. Vagy ha reinkarnálódott már a lelke és azt hívtam ebbe a testbe akkor mikre számíthatok. Főként hogy  alelke megidézésekor valami nagyobb erőt éreztem a kelleténélé jobban az kissé agaszutani kezdett. De így már nincs okom aggódni ahogy azon sincs hogy a megháborodott lélek az életemre törne ami ha jól emlékszem nem gyakori, de a megháborodott lélek eléggé hajlamaos arra, hogy vérszomjas gyilkossá váljon és azért hogy feltámasztották akarata ellenére í teremtőjét keresve tombol. Amikor Junt kínoztad nem volt időm, hogy átnézzek akár egy mondatott is csak a megmaradt szövegegre és a mágiára számítva cselekedtem. És igen nagy felhajtást csinálok neki mert nem játék és megvanak a következményei de amint említettem minden rendben és most csak ketten éjjük meg a következményét és nem pedig hárman, de a lánnyal még nem találkoztam így nemtudod, hogy mi is van vele.

[Magyarázásom közben akönyveket vissza pakoltam majd Jun nyakát átkaroltam és Renre nézve befejeztem a magyarázatomat.]

[ amint elpakoltam, visszaültem a helyemre. ] hogy halaf a szerveszkedésed?

Ennyi volt a nagy felhajtás? Nem sok értelme lehetett

Rendben [ adtam a homlokára egy puszit majd elkezdtem összeszedni a könyveket és elrakni]

[ erre még nekem is kikerekedett a szemem, kérfőn néztem rá, de nen mondtsm semmit]

[Megkönnyebülve vettem a levegőt és leültem a székre.]

-Akkor minden rendben van.

[Junra rámosolyogtam]

-A mágia ismét az én pártomon ált. Nem kell tovább keresnünk semmit a könyvekben

 

Mert nem bocsájtja meg nekem, hogy kinyírtam

-Mert nem emlékszik rád, vagy mert nem önmaga? 

[Kérdeztem gyanakvóan.]

Fel, de nem áll szóba velem azóta sem

[ elővettem a piámat, de most nem csak a hatása miatt, hanem azért is mert éreztem hogy ez egy hosszú beszélgetés lesz... le is döntöttem hamar majd az egész üveggel egyszerre]

-Ren kérlek. Akkor ne mond meg a nevét csak hogy ő mi? Vagy hogy miért éretem, hogy nagy ereje volt.

[Elgondolkodtam.]

-Egyébként már felébredt?