[Kényelmesen hátra döltem és a következő sütimhet szurkálni kezdtem a villával.]

-Köszönöm.

[Rá mosolyogtam majd fel sóhajtottam és az asztalhoz vissza döltem a fejemet ismét megtámasztottam.]

-Ha szabad kérdeznem. Hogy vagy?

Akkor próbálkozz tovább... Vagy milyen közhelyeket szoktak ilyenkor mondani. Idővel biztosan sikerülnek majd.

[Vállat vontam majd kedvessé válva Ranara mosolyogtam.]

-Egyetértek a mondanivalódban viszont jó lenne, ha a kisérleteim sikerülnének.

De ha mindig minden sikerül az is unalmas. Nincs már kihívás a dologban [válaszolja] Kihívás nélkül pedig én már nem folytatnék semmit. 

[Kendo kicsit átvette az irányítást. Szemöldökömet felvontam a fejemet tovább támasztottam a vilámmal pedig Rana felé mutattam. Tekintetem úgyszintén érzéketlen és rideg volt hagom pedig semleges.]

-Tévedsz! A siker ad okot a folytatásra!

És az olyan rossz? Legalább van okod tovább folytatni [mondta két falat között] Ha minden kísérleted sikeres lenne, elég unalmas lenne, nem? 

[A vilámmal felvettem egy szeletett majd megettem és a fejemet támasztottam. A falat elfogyasztása után kedvesen válaszoltam.]

-Sajna jol látod. Sikertelen lett ismét egy kisérletem.

Nem vagyok jó az ilyenben, de úgy nézel ki, mint aki le van törve [mondja, majd eszik a sütijéből]

[Tekintetem ismét rideggé vált, és kendo felszolalt semlees hangon.]

-Passzolom.

[Kedvessé válva rá mosolyogtam és fel sóhajtottam majd válaszoltam.]

-Igen. 

Ha akarod, rád is ejthetem [mondta Kendo-nak, majd leül az asztalukhoz, sikeresen lerakva mindent az asztalra] Sütiztek egyet? [kérdezi, minimális érdeklődéssel a hangjában]

[Rana hangjára felfigyeltem majd ahogy rá néztem az egyensúlyozását Kendo nem hagyta szó nélkül. Tekintetem rideg lett és gúnyolódó hangon szólalt fel Kendo.]

-Cirkuszi tehetségedet is képes vagy hasznosítani?

[Kérdezte majd kedvesen ránéztem és egy kicsit rá is msolyogtam.]

-Szia, Rana.

[Bement a cukrászdába, ahol vett egy nagy szelet citromos tortát, meg egy üveg üdítőt. Mivel bent ültek páran, a kinti asztalokhoz indult, a tányért, a poharat meg az üveget egyensúlyozva. Ekkor vette észre Kyri-t] Szia! [köszön neki, vigyázva, hogy ne ejtsen le semmit]

[Sikertelen kisérletek után kissé lehangolt lettem és vlamivbe a siertelen élményt el akartam nyomni. A vér szak a ruhámon még enyhén érezhető volt így az emberek nagy részben el is kerültek. Tisztában voltam vele így kinti asztalhoz ültem két három különféle süteménnyel. A fejemet megtámasztottam majd a villámat a sütibe szúrtam és enni keztem, miközben a távolba bámúltam.]