[Amint világosodni kezdett a tárgyak ismét nekiáltak ennivalót csinálni. Nem sokkal későb felébredtem és Jun felé fordultam.] -szia. [Mosolyogtam mJd adtan neki egy szájrapuszit] -Régóta fel vagy?

( egyáltalàn nem haragszom :D éjt) [ néhe fel-felfigyeltem néhány mozgó tárgyra a nyitott hálószoba ajtaján túl, de zavarni nem zavartak, csak épp néha jó volt kinyitni a szemem és leskelődni.. végül elkezdtem agyalni a következő napi teendőimen és amiket át kellett még rágnom..]

(ne haragudj de inkább mennék mára, köszi a játékot és jóéjt)

[A házban a szokásos motoszkálások folytak illetve a tárgyak a házimunkátvégezték csendben. Jun kezére néha néh rá szorítottam álmomban de nem ébredtem fel.]

[ Az éjszaka nyugodtan és csendesen telt, de mivel még nem volt itt az idő hogy aludjak, így képtelen voltam rá. Lehunyt szemekkel őt ölelve hallgattam az este neszeit] ( folytatnád még, vagy inkább aludnál?)

[Kicsit meglepődtem majd lágy hangon elmosolyodva szólaltam meg.]

-Neked is legyenek szép álmaid.

[A takaró megmozdult és betakart minket majd Jobban Junhoz igazodtam és a lábamat kicsit fenteb húztam így kényelmesebbnek éreztem. Jun kezére ismét adtam egy csókoot majd elszenderedtem a kezét szorongatva.]

[ hagytam hogy csinàljon velem amit szeretne, majd hogy átkaroltatta magát, átraktam alatta a másik kezem is. Megtámaszkodva fél karon adtam az arcára egy puszit] szép álmokat

[Hátra néztem és egy darabig figyeltem ahogy vetkőzik majd előre fordulva vártam egy darabig. Amint vissza váltotta a sajátjára a ruhákat át raktam arra  amtrazágyra amin a könyvek voltak, majd Junhoz odamásztam az ágyon és a kezét megfogva húztam magam mellé. Hátatfordúlva neki a kezével átkaroltattam magam majd a kezét ölelgetve ujjaimat összekulcsoltam az övével és adtam a kezére egy csókot..]

[ mikor kiszállt a karomból és elfordulva kezdett átöltözni, jót mulattam rajta. Elkezdtem leszedni magamról a páncélokat, majd gatyára vetkőzve méregettem a ruhákat amiket afott. Felvettem, de ahogy feszült, csoda hogy nem szakadt szét rajtam.. a nadrágot inkább visszaváltottam a sajátomra.]

-Úgy alszol ahogy szeretnél, csak kérlek legyen rajtad valami ruha.

[A csókot viszonoztam és a tárgyak maguktol megmozdultak, majd rendet raktak az ennivalót meg elrakták a hűtőbe. A szobámba beérve leszáltam Jun karjaiból és az ágyam melleti élyeli szekrényből kivettem pár alvós ruhát ami jók lehettek még Junra is.Az ágyra leraktam.]

-Van pár olyan ruhám  ami rossz mosás miatt kinyúlt és talán jó is lehet rád.

[Mondtam majd eővettem a saját epres alvós ruhámat. Junnak háttal fordulva át öltöztem.]

[ a kérdéste újra elmosolyodtam] hn... csak akkor ha nem kell megint páncélba feküdnöm.. [ megcsókoltam, majd felálltam és megintcsak felkaptam, így indultam el a szobája felé]

[Bólintottm majd Jun öléből kiszáltam a kezéből elvettem a dolgokat, és a nyakánál átkarolva rá mosolyogtam. Elpirulva rá néztem majd férre.]

-Itt alszol ma este velem?

Igen [ egy újabb puszit adtam a homlokára ] szeretnél lepihenni?

[Ez meglepett és el is mosolyodtam. Az orromról letöröltem a foltott majd Jun arcát megsimítottam és odafordúlva adtam neki egy puszit.]

-Aranyos vagy.

[Nekem most nem nagyon volt kedvem viccelődni pedig szivesen benne lettem volna. Junnak teljesen nekidöltem majd pár falatott még adtam neki.]

-Finom lett?

[Kérdeztem kicsit fáradt hangon.]

[ bólintva elfogadtam, majd egy kis csínyt véve az átlagos evészetbe, a szájához közeltoltam az evőeszközt, így összemaszatoltam és még az orrára is jutott. Arcomon elégedett vigyor terült]

[Bólintottam jelezve, hogy megértettem Jun arcához hozzádöntöttem a fejemeet és gondolkodóba estem majd a hangja kizökkentett és bólintva ismét enni kezdtem.]

-Te is egyél....

[Mondtam majd ugyan abból a tányérból adtam neki az ennivlót.]

[ meghallgatva amit mond, a csókját fogadtam] Tanulj a hibámból, mérd fel előbb az ellenfeled erejét és csak utána cselekedj, máskülönben úgy végzed mint én. [ a kérdésére elmosolyodtam, de nem válaszoltam, inkább elmélyedtem az arcában és csak néztem. Bár az átlag életkorunkhoz, a 148 -156 hoz még mesze vagyok, de ehez képest is ugyan úgy jár az idő mint az embereknél.. huszon éven keresztül nem vonzódtam senkihez sem, és senkihez sem kötődtem. Ez a meló túl sokat elvett az életemből. Kellemesen meleg érzés volt most valakit mégis közel engedni magamhoz, és makacsul ragaszkodtam volna hozzá, bár érteni nem igazán értettem] egyél mert kihül [ elvigyorodva homlokon pusziltam majd egy tányért és evőeszközt kézbevéve nyújtottam neki a falatot]

[A tányért letettem és férre néztem. A szorítására a kezét kezdtem simogatni. Halgattam Junt. Tettem súlyát ekkor értettem meg, hogy nem csak én agódtam ami meglepet, hogy valaki komolyan aggódna. A hasamon lévő kezére rásimítottam. A kezein pihentettem az én kezemet.]

-Sajnálom Jun, hogy aggódnod kellet értem. Abban a pillanatban nem gondoltam másra csak arra, hogy neki is fálydalmas legyen amit veled tett.

[Hátra fordultam annyira amennyire tudtam és az arcán végig simítottam majd megcsókoltam.]

-Meg tudsz bocsátani, nekem?

Ez a módszer tehát nálad kizárt. Főzetek főzetek hátán, meg fene se tudja mik kellenének hozzá.. talán van erről egy könyvem amiben rövid leír!s van ezzel kapcsolatbab, de a munkám miatt sokat költözködtem és már lehet meh sincs. Szinte sosem használtam az a könyvet..

Jól tudod te mire gondolok.. [ahogy ültek, hátulról átkaroltam, az arcom a tarkójához érintettem egy nagy sóhaj kiséretében. Sok minden járkált már megint a fejemben, talán ez miatt kicsit erősödött a szorításom, de nem túlzkttan. Utáltam ezt, de nem tudtam ellene mit tenni. ] Ha véletlen meghalnál, nemhiszem hogy vissza bírnálak hozni. Vagy ha igen, a te módszerednél is sokkal nehezebben. Ez nem azt jelenti, hogy nem tenném meg, hanem hogy szinte semmis az esélye... a tó és az igék, csak azokra hatnak, akik a környékén élnek több évtizede. Ennek a csoportnak 30-46-7% ig terjednek a reagálási esélyeik. A másik csoport és egyben az utolsó, hogy elf kell legyél.. ebben az esetben is csak 82-97 az esélyed.

[A falatott lenyeltem és kérdőn néztem rá majd férre.]