[A nekem nyújtott falatott úgyan úgy eltüntettem mint az elsőt- Bólintottm és a kezében lévő üres tányért elvettem tőle és a következőért nyúlva a kezembe tartva adtam az újjab falatott Junnak.]

Viszont ha mégegyszer ilyen meggondolatlan leszel... [ elkomolyodva néztem rá]

[ könnyebb moolygó sóhaj után magam is ettem egy falatot, neki pedig nyújtottan a következőt] Akkor jó. Szólj ha fogyóban lesz és krsz>tek majd még.

[Ahogy adta mohon ettem majd a kérdésére a számban lévő falatokat lenyeltem és megszólaltam.]

-Igen. Nagyon is. Hála neked nem estem össze mikor szédülni kezdtem.

[Mondtam majd egy villát magamhoz hívtam és megkínáltam.]

-Nem eszel?

[ elkezdtem adogatni neki az ételt, egész szórakoztató volt a falánksága, de megértettem. Elgondolkodtam a harcon, majd egy kicsit a távolibb múltba is visszatértem] Egyébként használ a por amit adtam?

[Számat húztam ahogy elvette tőlem. Férre néztem de nem kellet kétszer mondania az étlt bekaptm de már nyeltem is le két rágás után.]

[ a hatalmas adag kaján meglepődtem, és mondani sem kellett mi÷rt készült ennyi. Átvettem tőle a villát és a szája felé tartottam] rendben, de az első kanál/villa legyen a tied. Úgyérzem te éhesebb vagy mint én.. [ kissebb vigyor ült meg az arcomon]

[Megkönnyebülve fujtam ki  a levegőt és adtam neki egy puszit.]

- Örülök, hogy valóban jó kezekben voltál.

[Az étel elkészült és három különféle étel került az asztalra de mind  a háromból vagy négy személyre való adag lett. Az egyiket magamhoz vettem és az első villányt Junnak tartottam.]

-Eszel velem?

[Kérdeztem kissé elpirulva.]

Jó kezekben voltam, nem volt gond. És nem vagdostak össze.. Egy régis jóbarátom segített a testem cipelésében, és megkeresni azt a személyt, aki el tudta végezni amit kellett. Mindössze csak egy mágikus tó és néhágy varázsige kellett hozzá.. vagy mi.

-Minden rendben volt? Hozzáértő kezekben voltál? Lem vagdostak meg? 

[Kérdeztem kételkedve és aggódva, hogy nem csak az a nő árthatott neki.]

( rendben) [ látva hogy épp készült neki a kaja, nem kellett rákérdjek, készítsek e neki, így leülve az ölembehúztam és a vállára raktam a fejem] röviden és tömören, sikerült eljuttagnom a testdm a szülőföldemre, és ott rendbetettek... [ nyomtam egy puszit az arcára. Eg÷sz jólesett az aggodalma]

(vagyok)

[Átkaroltam ahogy felvett és az arcára adtam még pár puszit majd ahogy letett a fejemet ráztam.]

-Nem....de ha nem eszek valamit én leszek halott pár percen belül...

[Mondtam viccelődve és a kezemet Jun vállán tartottam a vérveszteségtől és a mágia használata miatt főként kimerült lettem de nem akartam egyből nyugovóra térni. Jun gyönyörű smaragd zöld szemeit nézve arcát cirógattam.]

-Nagyon is örülök, hogy vissza tértél, de mond...hogyan?

[ a csókjait mosolyogva fogadtam, majd elvigyorodtam] nem tervezem egyhamar, ne aggódj [ felkaptam és a konyhába vittem, ott pedig leraktam a szék mellé] lett komolyabb sérülésed?

(pill)

[Bólintottam és oda hajoltam hozzá egy csókra.]

-Azért a másodikat még egy darabig ne tervezd be kérlek. Még kiakarom élvezni a közelségedett.

[Csókoltam meg ismét majd újból átöleltem.]

Nemm volt szándékos... [ kis zavart éreztem az iménti bukásom miatt] " és még én neveztem magam tanárnak... van még mit tanulnom bőven" [ egy sóhajt elengedve adtam egy csókot a feje tetejére] ami azt illeti elöbb öletném meg magam mint hogy bárkit szó nélkül "ott"hagyjak.. legközelebb már tudni figom mit tegyek. E miatt ne aggódj

-Ne is de kérlek ne ilyesz így rám legközelebb!

[Továg öleltem de nagyon örültem Junnak. Ölelés közben párszor az arcára adtam puszit.]

-Kérlek vigyázz magadra de nagyon. Nemérdekel, ha szó nélkül le lépnél csak ne ölesd meg magad.

[ amint bentebb ment, becsuktam magunk mögött az ajtót és vártam hogy visszs jöjjón. Az ölelést viszonoztam kissé elmosolyodva] nem hagynálak itt ilyen könnyen...

[Amint az ajtó kinyilt a szobámba igyekeztem és vissza változtam emberré majd a ruháimat felvettem de a vállam még mindíg sajgott. Amint vissza változtam a lakásban a tárgyak igyekeztek valami ennivalót csinálni. Junhoz odamentem és szorosan megöleltem.]

[ ahogy megérkeznek, kinyitja a bejárati ajtót Ash előtt]