(bocs ha bebugol a képtől az oldal...nem néztem a méreteket)

[Bólintottam majd zsebemből elővettem egy képet.]

-Itt volt kecskéd! Hol hagytad?

Kecském?

-Még szép!

[A karomat végig. Enyhén sajgot és egy sóhaj kiséretében Renre néztem.]

-Neked nemvolt kecskéd?

(pill)

Ebben lehet valami

-A nadrágod övén ott díszeleg a neved.

[Mondta majd gondolkozni kezdtem.]

-És valószínű, hogy találkoztam veled előző Soyumiként.

Honnan tudod a nevem?

-Borzasztó vagy Ren. De nemfogom vissza kérni azt az ocsmányúl megszerkeztett képet.

Hát úgy minden. Az előző képen még abszolút szaporodásra alkalmasnak tűntél, ezeken már nem.

-Mármint a képen mi volt az előnytelen?

A feltöltött képeid.

[Junt figyeltem majd ahogy felvette a Jackimet fügén utána indultam.]

[ felkeltem , majd a dzsekijét felszedve hívtam magam után] hazakisérlek, gyere

[Az arcómról a kendőt lejjeb igazítottam és  a telefonomat elraktam.]

-Mi volt az előnytelen?

[Nagyot sóhajtottam és ahogy Jun simogatott az jólesett de az éhségen kívül másra nemtudtam gondolni ezért csak mégegyszer hozzá dörgöltem a fejemet.]

Mert előnytelenek voltak. A régi jobb volt.

[ félmosollyal simogattam meg Ash fejét egy kissé aggodalmas fejjel. A piát elraktam] hazamenjünk? [ mivel a ruházatom 85%a legalább páncélból állt, és egy köpenyem sem volt, ezt láttam legjobbnak, így vártam a választ, vagyis inkább valami jelet hogy mi legyen]

[Pár persz eszméletlenség után magamhoz tértem. Ahogy kinyitottam a szemem láttam hogy Ren a telefonomban pötyög valamit. A kezem lassan de gyógyulásba kezdett. Felkeltem és Ren kezéből a telefonomat kivettem majd hátatfordítva neki a telefonomban megnéztem mit ügyködött. Renre néztem kérdőn.]

-Miért?

[Kérdezem felé fordúlva a képet mutatva neki.]

[Bundám mat a lőt sebből kifolyt vér befestette a fejemet letettem a földre és próbáltam a golyót varázslattal kiszedni a húsomból de nem volt elég türelmemaz éhségtől és a golyó által okozott fálydalomtól ezért a golyót benne hagyva begyógyítottam a sebet. A haragot nagy éhség váltotta és már a gyomrom is megszólalt. A ruháimra néztem amik a Jackim kívül szétszakadtak. Visszaváltozni így már nemtudtam. Felkeltem Junhoz odasétáltam és mellé lefeküdtem majd fejemet kicsit hozzá dörgöltem.Nagyon örültem neki, hogy nem a szellemét látom, hanem fizikai valóját.]

Eljött az én időm. [ellopja Soyumi telefonját, és visszaállítja a képet]