[Kendó az emlékeket átkutatva a receptet ismegtalálta majd megszólal Jun fejében.]

-Ha készülnék már rág nem Kyri előt áldogálnál!

[Én Junra néztem és vállat vontam.]

-Nagyon sajnálom, de nemtudom ezt neked megmondani, mert én nemtudok telepátiát használni. De biztosíthatlak ha valamit akart volna akkor már nemtudnád irányítani a testedett.

[Kendó az elfeledett emlékeket fel elevenítete majd a lánnyal való emlékekre rábukkant így megtudta a lány kinézetét és hogy mijen varázslatot használt. Nem telt öt percbe sem és már ismét egy testen osztozkodhattunk. Tekintetem komorrá vált majd Kendó felszólalt.]

-Gyertya, térkép, inga és valami ami a lánytól van! Ezek a főb elemek de a lány használt még krisztályokat is.

[ a piáját elrakva végig Kyrire néz hallgagva amit mond] semmi gond. Hmmm.. ha már így állunk.. kiszedhetnéd a nagymamám lekvár receptjét is! [ mondta ezt füligérő vigyorral, ugyanis imádja a lekvárt, főleg amit az a nő készített. Aztán leesik neki a mondat, " a testet irányíthatja"] hmm... ugye nem készül semmire?.. [ kérdi Kyritől kissé kínos mosollyal ugyanis nem akar madárszarba ülni vagy hasonló finomságok...]

-Értem.

[Sohajtottam egyet.]

-Nem szeretek ijet kérni de..

-Már intézem is!

[Kendo telepátia asegítségével az elmémből kiszált és Jun elméjébe férkőzött.]

-Őszinte elnézésedet kérem de ez kissé fontos a számunkra.Mielőt aggódni kezdenél, elmondom, hogy mit csinál. A fivérem képes telepátiával bárkinek az elméjét uralma alá hajtani így irányítva a testet, vagy akár csak kumunikálni. És ennek segítségével képes az emlékeket is áttekinteni. Ezek mellékhatásai enyhe fejfájás vagy olyan emlékek bevillanása lehet amire eddig nem is emlékeztél.

 

[ a hangra felfigyelve odakaptam a fejem] gyorsan lerendeztètek. [ a vigyorom elszállt] nem.. sajnos nem emlèkszem teljesen a kereső mágiára...

[Nem sokkal későb érkeztem meg légáramlattal együt és  DNS em  molekuláit élő szervezetté változtattam át majd emberi alakot vettem fel ebből csak annyi lótszódott hogy a szökökút közelében molekulásan összerakódok.]

-Ez meg mégis ki lehetett? Egy újjab fúria vadász?

-Nem azok régimódiak! De mondhatni majdnem rossz hejen kóstolt meg

[Fojtattunk egy kis eszmecserét majd kedvessé válva Junra néztem.]

-Nos sikerült valamit kideríteni?

 

 

[ ideért] akkor várjunk..

Még összefutunk... [Mondja sejtelmesen, majd biccent egyet és eltűnik.] (Jó éjt.)

Teljesen.... Viszont mi most megyünk [áll fel a szökőkút széléről] Remlélem még összefutunk, Szelíd Vámpír Úr! [köszön el, majd elmegy] (Jó éjt!)

[Hasonló komolysággal nézi őt, majd lassan elsomolyogja magát.] Pedig mindig is azt hittem, hogy egy szelíd teremtésnek nézek ki...

Hát... [pár pillanatig csendben nézi őt] Akár még valami sátánista szekta hittérítőjének is elmennél...

Miért? [Pillant oda némi érdeklődést mutatva.] Te mit nézel elsőként ki belőlem?

Tényleg az. Csak évekbe tellik szépen felépíteni, és megtanulni megfelelően használmi. Bár a te megjelenéseddel nehezen játszanád el a kedves bácsi szerepét...

Azért praktikus lehet egy ilyen álcát előhúzni, hogyha szükséges.

Azok előtt, akikről nem tudom eldönteni, hogy átlagos ember-e, vagy sem azok előtt igen.

De ennek ellenére azért megtartod az ál-érzelmeket,nem? [Vigyorog.]

Ez igaz. Ezért tartom jó döntésnek, hogy ideköltöztünk.

Itt azért enyhén a másább a helyzet. [Gondol ezalatt a jelenlegi városra.] A lakosok nagyrésze eltér a megszokottólm mind külsőleg, mind belsőleg.  

Hát az emberek szerint ezek az egészséges személyiség tartozékai... 

"Lelkiismeretfurdalás, sajnálat"... [Gondolkozik.] A szavak ismerősek, de már az idejét sem tudom, mikor éreztem ilyesmiket utoljára... [Somolyog.] Ostoba emberek... [Fűzi hozzá felsóhajtva.]

Lehet, de az se normális, ha nem vagyok képes lelkiismeretfurdalást érezni a tetteimért, vagy sajnálatot... legalbbis egyesek szerint.